Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy bejelentsem, hogy a blogban valószínűleg új téma fog nyílni. Olyan téma lesz ez, ami Yzermant teljesen hidegen hagyja. De vissza a mindennapjaimhoz!  Csütörtökön a délutáni órákban meg csörrent a telefonom, és a Superbike magazin szerkesztőségét keresték. Közöltem, hogy ez erősen téves lesz, próbálkozzon egy másik szám benyomkodásával. Kiderült továbbá a rádióból, hogy a madárinfluenza ellen magyar oltóanyag van/lesz/készült/stb. De a lényeg annyi, hogy most is bebizonyítottuk, hogy értünk az ellenszerek kidolgozásához, csak valamiért nem úgy alakulnak a dolgok, hogy ez jó hírnevet szerezzen az országnak. Többnyire a mindenkori kormány nem ad ehhez pénzt, így a tudósok kénytelenek vagy külföldre menni és ott jó sok pénzért megcsinálni, vagy eladni külföldi cégeknek, akik ebből jól meggazdagodnak.
Aztán este a rohadt hidegfront miatt nem tudtam rendesen aludni, ami önmagában is elég baj. De erre a szinten lakó faszok még rátettek egy lapáttal. Mert mit csinál a főiskolás éjfélkor a folyosón? Ordibál, rohangál, csapkodja a kurva ajtót, és még többet ordibál. Mindezt azért, mert elvették a papucsát. Jámbor lélek lévén csak feküdtem az ágyban és türelmesen vártam arra, hogy abbahagyják, de már kezdett betelni a pohár. Ekkor valaki kilépett és helyrerakta a srácokat. "Húzd a papucsod a faszodra!" Erre hallgattak és elhallgattak.

Van egy javaslatom minden bloggernek. Ne írjatok jegyzeteket a telefonotokba, hogy majd onnan másoljátok ki és hegesztitek egy egésszé a bejegyzést, mert valamit biztosan ki fogtok hagyni!
Most, hogy így eltereltem a szenilitásomról a hangsúlyt... A francba! No mindegy, jöjjön, aminek jönnie kell! Az itt leírtak logikailag a keddi szoftverüzemeltetés bekezdéshez tartoznak, de nem írom be oda, mert valószínűleg senkinek sem tűnne fel, hogy ott van és így a blog kikerül a főoldalra, többen nézik, és talán vissza tudom szerezni az elvesztett hatodik helyem. Most a nyolcadik vagyok.
Az órán a már említett meglehetősen családias hangulat uralkodott, az anyaggal gyorsan végeztünk, így a tanár srác mesélt néhány dolgot a főiskolán történtekről. Az egyik nagy tiszteletnek örvendő tanárnak leöntötték savval(!) az autóját. Nem szép dolog, de meg csak nem verhetik. Miután kidühöngte magát, a kocsit elvitte szervizbe, kerékpárra váltott, amit a derék diákok lángvágó szakszerszám segítségével kétrészt szeltek. De ez sem segített. Mert a szemét disznó összehegesztette, és azzal jár. Még mindig.

Szerdán kihagytam a minden bizonnyal hatalmas izgalmakat tartogató német nyelvórát, helyette informatikát tanultam. Harmadik órára bevánszorogtam, akkor már ott volt a szobatársam, akinek most kitalálok egy fedőnevet, ami szobatárs1 lesz. Tehát szobatárs1 már ott volt, nagy pakkal a vállán, ugyanis ment haza. Már a hét közepén! A fene a belét! ;) Végignéztem az aulában tartózkodók arcát, és senkin nem láttam az idegesség jelét. Fura volt. Ekkor azon kaptam magam, hogy nem idegeskedek, teljesen nyugodt vagyok. Így még érdekesebb volt a helyzet. Majd bementünk, helyet foglaltunk, kiraktuk a diákot a padra, megkaptuk a feladatlapot és hozzákezdtünk. Eközben a tanárnő elkezdett körbejárni és mindenkinél ellenőrizte, hogy mindenki saját magát hozta el és nem egy informatikust küldött maga helyett. Megnézte a diákot, az arcomat, a diákot, a születési dátumot, a dolgozatra felírt születési dátumot, majd az arcomat és továbbment. Itt nagy kő esett le a szívemről, hogy én vagyok én.
Délután egy órára érkezett a városba édesanyám, akivel elmentünk kajálni, beszélgettünk, mutogattam neki pár játékot PS2-re, majd visszavitt az iskolához. Abba az iskolába, ahol megtartották a félév eddigi legérdekesebb önmenedzselés óráját. Főleg a gyors és hatékony olvasásról volt szó, de csináltunk egy csomó tesztet, elolvastuk a ciramgbde-i emygetyes szöveget, néztünk érdekes, szemet átverős képeket. Jó volt, azt leszámítva, hogy a tesztkérdések és képek/ábrák 75%-át már ismertem.
Este a koleszban a következő szöveget sikerült elkapnom az egyik portástól, amint néhány ott lakó diáktársamhoz beszél: "...dohányzó, bunkó, magát főiskolásnak valló gyerek kibassza az ablakot..." Ergo történt valamely szintem valami olyan, amiről lemaradtam.
Később a rádióból kiderült, hogy a Földön negyedik településként, Baj községben is lehet tankot vezetni. Az ember odamegy, kipengeti a gyenge 50000 HuF-ot, majd végighallgatja a biztonsági oktatást, bepattan egy tankba és száguldozhat. Ha lenn ennyi felesleges pénzem és tudnám, hogy a rákban van ez a Baj község, biztos, hogy kipróbálnám!

Kedden reggel nem volt első négy órám, így jó sokat aludtam és tanultam az anyagismeretet, majd bementem szoftverüzemeltetés I-re, ahol összesen négyen voltunk. De az óra meg lett tartva, a hiányzók be lettek írva, akik ott voltunk nem kaptunk plusz pontokat. :( 45 perc alatt le lett darálva az anyag, ami az internet kialakulása, formája volt. Majd böngészőkről lett volna szó. Jó megállapítás kedves olvasóm, nem volt róluk szó, mert gyakorlatban fogjuk kipróbálni az IE-t, mert azt használják többen, és az van a gépeken. Pedig a FireFox sokkal jobb!
A zárthelyi előtt mindenki izgul, a puskákat csőre töltik, majd megjelennek az oktatók, aki teljesen átrendezik az ülésrendet. Aki felírt valamit a padra, azt elvesztette, mert úgy fél sorral vagy jobbik esetben két sorral arrébb ült. A feladatlapokat megkaptuk, a feladatok nem nehezek, aki értette ezt az anyagrészt, az meg tudja csinálni. Kivéve, ha az egyik feladatot elnézi és kezdheti elölről. Az idegesség miatt megint elrontja és érzi, hogy ennek pót zh lesz a vége. Hmmm.... Magamra ismerek. De nem gond, a pótot majd jól írom meg és így jó sok pontom lesz!

Itt a múlt hét hétfő bevezető szövege szerepel.
A főiskolán nem történt semmi különös, anyagismereten I.-en kaptunk néhány információt a keddi zh-val kapcsolatban. Viszont a koleszban több érdekesség is történt, melyek nem csak ehhez a naphoz kapcsolódnak. Kezdem talán a kellemes dolgokkal. Végre van szendvicssütőnk, amivel finom kis szendvicseket tudunk sütni magunknak. A falon már értékelhető mennyiségű poszter van, így egész otthonos lett a hely. Bár még mindig nem olyan jó, mint a saját szobám, de jó. Csináltam egy elég pihent feliratot az ajtónkra, mely több embernek is bizonyíthatóan tetszett. "Ez egy ajtó." Került ez ki azért, mert elég sokan írnak ki mindenfélét az ajtajukra, hát mi se maradjunk ki! Az egyik szobatársam erősen mosolyogva jött be a szobába és megkérdezte, hogy ez most mi is? Elmondtam neki a lényeget és megértette. A másik szobatársam már röhögve esett be az ajtón és Ő is kérdezett, így kénytelen voltam neki is elmondani, hogy miért tettem ezt. Majd este az egyik szomszéd esett be, beszélt, majd feltűnt neki a papír az ajtón és nem nagyon értette. Aztán megtetszett neki, benyit: "Ez egy szoba." és tovaszáguld. A szuper zenedobozomon végre sikerült behangolnom a Danubius rádiót, így már van jó zene is.
A negatív behatások egyetlen, de elég jeles képviselője a szomszéd zenei ízlése. Eddig nem volt vele, mert nem hallgatta ezt a zajt. Mindenki hallgatható zenét szokott hallgatni, de Ő(k) hörgős rockot hallgatnak. A szövegből csupán annyit lehet érteni, hogy "hörr-hörr". Néha Ő(k) is rákezd(enek). Múlt hét pénteken rájuk lett szólva, hogy reggel ne hallgassák már ezt a szart.

A rádiót hallgatva kiderült, hogy csütörtökön akár havazhat is. No ennek én nagyon, de nagyon nem örültem, ugyanis november közepén nem hiányzik a hó. Aztán rájöttem, hogy ha esik, akkor úgy is elolvad, mert szerencsére nappal még pozitív fokok röpködnek mindenfelé. De esőre számíthatunk, országszerte. Nem gond, ez jellemző az őszre és mióta itt vagyok Kecskeméten, csupán kétszer esett. Nyáron egy hét alatt esett ennyiszer, nem két és fél hónap alatt! Változik a Föld klímája? Lehet.

A vasárnap egyetlen említésre méltó mozzanata a GPM futam volt, de előtte mindenféleképpen meg kell említenem, hogy végre megnéztem a Világok harcát. Az érzelmeim meglehetősen vegyesek. A negatív oldalon sorakozik a téma, ami mára már kicsit unalmas, láttunk már nem egy ilyen filmet. Például a Függetlenség napja vagy a Jelek (ami jövő hét vasárnap lesz a TV-ben, tessék megnézni). Az alapszituáció sem túl egyedi, a felbomlott családot már több helyen is láthattuk, ahol az idősebb fiúgyermek nem kedveli az apját, kifejezetten utálja, míg a kisebb lánya még valamennyire elfogadja. Negatívum és pozitívum is a film alakulása. Rossz, mert nem tudjuk meg, hogy miféle fajta idegenek jöttek ide, miért akarják elpusztítani az emberiséget, mikor jöttek ide és miért most léptek akcióba. De ez benne a jó is, mert így van egy kis sejtelmessége a filmnek, fent lehet tartani a néző figyelmét, aki végig arra vár, hogy megtudjon valamit ezekről a lényekről. Végre egy olyan UFO-s, Földet elpusztítós film, ahol nem az amerikai tengerészgyalogság és elit kommandó veszi fel a harcot velük, nem Ő a főhősünk. Hanem egy amerikai átlagember, aki menekül, a gyerekeit menti, ölni is képes értük, hogy biztonságban legyenek. Majd a film végén észreveszi, hogy nincs pajzsuk a rohadékoknak és így megmenekül a világ. Egyszer nézhető, de többször nem. Kivéve az ilyen filmek megszállottait.

A GPM ennél sokkal jobb volt. Rengeteg izgalom benne, az öregek előzgettek, bródszájdoltak, küzdöttek és nagyon sokat mosolyogtak a futam végén. Főleg Mansellnek ért fülig a szája, és ölelgetett boldog boldogtalant. Jövőre minden bizonnyal hat ehhez hasonló futamot fogunk látni a Forma-1 valamely legendás pályáján.
Czollner Gyuszi mondta: "Mansell, a Forma-1 egykori legendája." Mert most mi?

A hétvégén több dolog is történt. Szombaton véget ért az elmúlt egy hónap teljesen kiszámítható és kellemes időjárása. Illetve szombat volt az utolsó ilyen nap, mert ekkor még jó idő volt, de már lehetett érezni a vég eljövetelét. Informatika alapismereteket tanulgattam, mert szerdán zh lesz belőle, ami nem véresen komoly, mert az aláírásért megy. De nagyon rosszul sem kellene megírni, mert akkor vizsgán jobbnál jobb kérdéseket fog feltenni kedvenc informatika tanárnőnk, aki a félév elején elmondta, hogy "a hw rövidítése a hardware". Ezt eddig fordítva tudtam, de ha Ő mondja...
Délben megnéztem a Totalcart, ahol Karotta és Winkler hozta a formáját, zseniális műsort hoztak össze. Utána átkapcsoltam az RTL-re, ahol Répa Kata alkotott valami erősen felejthetőt egy valamilyen autóról, amiben nagy valószínűséggel kevés pakolórekesz volt, nem tudta úgy beállítani az ülést és a kormányt, hogy mindent jól elérjen és lásson. Ez, figyelembe véve a 150 centis "magasságát" nem meglepő. Nem értem, hogy hogyan került bele az Autómániába. Mondjuk Gyulai B. is ott van... Majd megnéztem a GPM időmérőedzését. Jó volt látni azokat a pilótákat, akiket fiatalon nem láthattam versenyezni, mert karrierjüket még azelőtt befejezték, hogy én megszülettem volna erre a világra. Csúszkáltak, ellenkormányoztak, örültek, lihegtek, még többet örültek, nyilatkoztak és nagyon boldogok voltak. Remélem ezt a Forma-1 zseniális szabályalkotói is látták és meggondolják az elektronikus segédeszközök korlátozását. Gondolok itt elsősorban a kipörgésgátlóra, amivel tényleg lehetne lassítani a pilótákat, mert nem mehetnének minden kanyarban padlógázon, gondolkodniuk kellene. Czollner Gy. megint alkotott, de erre nem fecsérelnék több szót.

A pénteki nappal két dolog vette kezdetét. Az egyik kellemesebb, a másik biztos volt és nem vártuk. Az előbbi természetesen a hétvége, ami jó, mert itthon vagyok, és nem kell bemenni előadásokra. :D A másik a november hónap, ami a felsőoktatási intézményekben azt jelenti, hogy minden héten írunk finom kis zh-kat. Ügyesebb olvasók ebből már rá is jöttek, hogy pénteken írtam, körülbelül 130 hallgatótársammal együtt egy zh-t. Egészen pontosan kémiából sikerült ezt elkövetni és nehézségét az okozta, hogy nem lehetett beszélgetni a mellettem ülővel, nem adhattam át neki az én lapomat. Mert ezen kívül bármit, ismétlem BÁRMIT lehetett használni. Akár a Kémia Nagy enciklopédiát is bevihettem volna magammal, ha van ilyenem. Mivel nincs, így egy kémia könyvet vittem be, amit nem használtam. Volt helyette "puska", ami a körülmények miatt nem az elnevezésének megfelelően működött, mert mindenki előtt kint figyelt a padon. A feladatlapot megkaptuk, egy 25 kérdésből álló teszt volt. Nehéz volt. Főleg azért, mert két éve nem tanultam kémiát. Igazából akkor sem tanultam, amikor volt, csak bent voltam az órán. Majd meglátjuk, hogy milyen lett. Ha 51% alatt van, az sem baj, mert ez csak pontszerző zh volt, ha nem lesz hármas, vagy annál jobb, akkor mehetek vizsgázni.
Az is ilyen kemény lesz...

Délután voltunk konditeremben, ahol mellre, bicepszre, tricepszre és hasra gyúrtam. Meg kifizettem a 4000 HuF-os bérletet is, de két hónapra, mert csak hétvégénként tudok járni. Teljesen gazdaságos hely, ami biztos azért van, mert a TESCO közelében helyezkedik el.

Csütörtök reggel sütött a Nap, kellemes időnk volt, a madarak, akik nem költöztek el melegebb éghajlatra, csiripeltek. Persze azok is csiripeltek, akik elköltöztek, de azokat nem hallottam, mert annyira még nem jó a hallásom. Becammogtam az iskolába, mert az jó, végigültem a 45 perces szervezés I. órát, ahol megint nem tudtam megállapítani, hogy miről van szó, mert olyan körmondatok voltak. Kaptunk egy kérdést is, aminek a vége az elejét olyan 3 perccel követte. Ekkor válasz helyett a következő kérdést kapta a tanár úr. "Mi is a kérdés?" "Látja, ez egy jó kérdés..." Egy újabb nem éppen rövid gondolatmenetet kaptunk arról, hogy milyen is egy jó kérdés...
A három órás szünetben hallottam egy, a váltást újfajta módon értelmező embört is. Epizódunk szereplője egy Kispolski volánjánál ült és annak manuális sebességváltóját eltolta egyes sebességi fokozatba. Ez elindulásnál nem olyan nagy dolog, a többség így is csinálja, csak ők kuplungot is nyomnak hozzá. Ez több dolog miatt is jó. Egyrészt a váltó tájékáról nem jönnek furcsa, recsegő hangok. Ami még azért is jó, mert így nem rezzennek össze az utca emberei, nem lesz halálfélelmük. Másrészt azért jó, mert a kuplung kinyomásával elősegítjük a váltókar könnyebb siklását a váltókulisszában, ami a váltónak jó, mert így valamivel tovább fogja bírni, mint három sarok. Erre Ő is rájött, így a kettes, gyorsító fokozat kapcsolásánál benyomta a pedált, ami kiemelte a váltó fogaskerekeit. Határozottan csendesebb volt.
Kommunikáción beadtam a házi dolgozatomat, amit nem küldtem el mininának és nem is fogom, mert ilyen vagyok. Aztán rájöttem, hogy a kiselőadásokra nem 25, hanem 20 pontot lehet adni, így az én izgulós 15 pontom nem is olyan rossz.

Az első bekezdés, ami most vette kezdetét még a tegnapi napomhoz tartozik, de akkor elfelejtettem leírni. Ezért írom le ide, mert így mindenki informálva lesz róla. Az esti Anyagismeret I.-en mögöttünk ült egy srác, akit eddig még nem láttam, és folyamatosan pofázott, ami eleinte még vicces volt, de 40 perc után már kicsit idegesített. Az első, és egyetlen vicces beszólása akkor esett meg, amikor a tanárnő felrajzolt egy állapotábrát. "Én ilyet még sohasem láttam, pedig két éve járok ide." Itt kicsit kuncogtak a körülötte ülők. Valószínűleg ezen bátorodott föl és szólt be minden percben.

Hölgyeim és Uraim! Fiúk és Lányok! Következzen Zsubi szerdai napjának néhány általa érdekesnek vélt mozzanata.
Német. Az óra előtt, a folyosón még négyen voltunk a terem előtt. Pár perccel kezdés előtt hárman maradtunk, mert egy srác úgy vélte, hogy neki itt nincs keresni valója, hát elmegy. Bevonultunk a terembe, ahol érzékeltem, hogy a könyvemet bent hagytam a koleszban, így csak félkarú óriás vagyok. De nem volt semmi belőle, böngésztem a mellettem ülőét. A zh-t kiosztja, nekem a hármas, ami nem rosszabb, mint az eddigi teljesítményem. Meg a nyelv sem érdekel, tehát majdnem jó! Az órán az egyik feladatnál a tanárnő megkérdezte, hogy ki vállalná önkéntesen? Meg sem várva, hogy valaki jelentkezzen, ezt mondta: "Mondjuk Zsubi" Erre én: "Hú, szeretném önként vállalni!" Ezen jót derültek, majd folytattuk.

Este mentem vissza a koleszba és azt hallottam, hogy valaki segítség után kiált. Két dolog fogalmazódott meg bennem. Az egyiknél feltételezzük, hogy a férfira, mert férfi hangja volt rádőlt egy nehéz tárgy vagy ég a ház és nem tud kimenekülni. "Majd más segít, nem akarom összekoszolni/füstözni a ruhám." A kettes eset szerint megtámadták, és éppen bántalmazzák, 8 napon túl gyógyuló testi sérüléseket készülnek neki nyújtani és valószínűleg többen vannak. Ha odamegyek, engem is megvernek, elveszik a cuccaimat, azt nézhetek! Inkább megyek tovább anélkül, hogy a lelkiismeretemet bármi is nyomasztaná.