Szerdán kihagytam a minden bizonnyal hatalmas izgalmakat tartogató német nyelvórát, helyette informatikát tanultam. Harmadik órára bevánszorogtam, akkor már ott volt a szobatársam, akinek most kitalálok egy fedőnevet, ami szobatárs1 lesz. Tehát szobatárs1 már ott volt, nagy pakkal a vállán, ugyanis ment haza. Már a hét közepén! A fene a belét! ;) Végignéztem az aulában tartózkodók arcát, és senkin nem láttam az idegesség jelét. Fura volt. Ekkor azon kaptam magam, hogy nem idegeskedek, teljesen nyugodt vagyok. Így még érdekesebb volt a helyzet. Majd bementünk, helyet foglaltunk, kiraktuk a diákot a padra, megkaptuk a feladatlapot és hozzákezdtünk. Eközben a tanárnő elkezdett körbejárni és mindenkinél ellenőrizte, hogy mindenki saját magát hozta el és nem egy informatikust küldött maga helyett. Megnézte a diákot, az arcomat, a diákot, a születési dátumot, a dolgozatra felírt születési dátumot, majd az arcomat és továbbment. Itt nagy kő esett le a szívemről, hogy én vagyok én.
Délután egy órára érkezett a városba édesanyám, akivel elmentünk kajálni, beszélgettünk, mutogattam neki pár játékot PS2-re, majd visszavitt az iskolához. Abba az iskolába, ahol megtartották a félév eddigi legérdekesebb önmenedzselés óráját. Főleg a gyors és hatékony olvasásról volt szó, de csináltunk egy csomó tesztet, elolvastuk a ciramgbde-i emygetyes szöveget, néztünk érdekes, szemet átverős képeket. Jó volt, azt leszámítva, hogy a tesztkérdések és képek/ábrák 75%-át már ismertem.
Este a koleszban a következő szöveget sikerült elkapnom az egyik portástól, amint néhány ott lakó diáktársamhoz beszél: "...dohányzó, bunkó, magát főiskolásnak valló gyerek kibassza az ablakot..." Ergo történt valamely szintem valami olyan, amiről lemaradtam.
Később a rádióból kiderült, hogy a Földön negyedik településként, Baj községben is lehet tankot vezetni. Az ember odamegy, kipengeti a gyenge 50000 HuF-ot, majd végighallgatja a biztonsági oktatást, bepattan egy tankba és száguldozhat. Ha lenn ennyi felesleges pénzem és tudnám, hogy a rákban van ez a Baj község, biztos, hogy kipróbálnám!