Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy bejelentsem, hogy a blogban valószínűleg új téma fog nyílni. Olyan téma lesz ez, ami Yzermant teljesen hidegen hagyja. De vissza a mindennapjaimhoz!  Csütörtökön a délutáni órákban meg csörrent a telefonom, és a Superbike magazin szerkesztőségét keresték. Közöltem, hogy ez erősen téves lesz, próbálkozzon egy másik szám benyomkodásával. Kiderült továbbá a rádióból, hogy a madárinfluenza ellen magyar oltóanyag van/lesz/készült/stb. De a lényeg annyi, hogy most is bebizonyítottuk, hogy értünk az ellenszerek kidolgozásához, csak valamiért nem úgy alakulnak a dolgok, hogy ez jó hírnevet szerezzen az országnak. Többnyire a mindenkori kormány nem ad ehhez pénzt, így a tudósok kénytelenek vagy külföldre menni és ott jó sok pénzért megcsinálni, vagy eladni külföldi cégeknek, akik ebből jól meggazdagodnak.
Aztán este a rohadt hidegfront miatt nem tudtam rendesen aludni, ami önmagában is elég baj. De erre a szinten lakó faszok még rátettek egy lapáttal. Mert mit csinál a főiskolás éjfélkor a folyosón? Ordibál, rohangál, csapkodja a kurva ajtót, és még többet ordibál. Mindezt azért, mert elvették a papucsát. Jámbor lélek lévén csak feküdtem az ágyban és türelmesen vártam arra, hogy abbahagyják, de már kezdett betelni a pohár. Ekkor valaki kilépett és helyrerakta a srácokat. "Húzd a papucsod a faszodra!" Erre hallgattak és elhallgattak.