Ha minden jól alakul, akkor hétfőn dél körül olyanom lesz, amire már igen régóta vágyok. Legalább három hónapja, írtam is róla párszor, már ott tartottam tegnap este, hogy megveszem függetlenül, kerüljön bármibe! Erre ma megláttam, hogy bekerült a listába, vihetem részletre, havi olcsóért. Egyetlen baja, hogy teljesen fekete, semmi trükk, de valahogy csak hozzászokok. Az adatokat még nem töltötték fel hozzá, így azt sem tudom, hogy pontosan mit adnak hozzá a csomagban, de csak nem szedték ki belőle a fülhallgatót. Legszívesebben már holnap rohannék érte, de azt nem lehet, F1 lesz, nézni kell.

*örül*

Jó lenne, ha a szélső boxba be lehetne rakni egy twitter alkalmazást.

Két hete még az volt a bajom, hogy nem tudtam mit felvenni, annyira meleg volt, délelőttönként napoztam, élveztem a korai nyarat. Vagy nevezzük erős tavasznak. Erre három napja be van borulva, néha kitisztul kicsit és esik. Ma futottam az eső elől, mert utálok megázni, ha nincs rekkenő hőség és könyv van nálam. Pont beléptem a házba, mikor rendesen rákezdett, a ruhákat úgy menekítettem be, mint a különleges osztag a túszokat. Csak pajzs nem volt nálam. Szerencsére a korán jött ősz kitart, vasárnap még fázni is fogunk, maximum 11°C lesz. Ez minden, csak nem sok, remélem Monacóban azért száraz lesz az F1 futam. Szerencsére hétfőtől folyamatos felmelegedést mondanak, visszatér a tavasz, lehet barnulni, feltöltődni és nem megázni az Állatkertben. Tavaly megáztunk, kevéssé élveztem.

Még talán valamikor tavaly néztem utoljára a neten élőben F1 szabadedzést, mert akkor még volt tippjáték a PSC-n és gondoltam nyerni kéne. Persze nem nyertem, mert ritkán sikerült jól tippelni. De ma megint beleakadtam egy csatornába, ahol jó kép és hangminőségű stream volt, ha ilyen sebességgel halad a munka találás, akkor rendszeres nézője leszek, csak németül volt. Szerencsére német szakkommentátoraink öblös hangja nem nyomta el a gépcsodák hangját, így megállapíthattam, hogy a McLaren motorja másként duruzsol. Kellemesebben, mint eddig. Az edzéseket Alonso nyerte, nem jelentős fölénnyel, szombatig még többször eshet, tehát a felgumizásnak ennyi volt, kezdhetik elölről az egészet. A második edzésen Kubica vagy fél óráig, 0,4 mp-es előnnyel vezetett a Ladával Renault-val. Persze üres autóval nem nehéz repeszteni, de ez a Renault azért annyira nem gyors, mint amennyire jó a festése. Kubica jövőre Alonso csapattársa lesz, Massa meg mehet beszéd tanárhoz. Webber helyére pedig jön Kimi és szétalázza a mezőnyt a Newey által tervezett RedBull-lal. De szép lenne!

Amiért elkezdtem püfölni a billentyűzetet az a Hispania Racing Team és a pilótái. Már az első futamon látszódott, hogy nagyon lassúak, de akkor még a Lotus és a Virgin sem mutatott sokat, teljesen más ligában játszottak. Azóta a másik két újonc csapat szépen zárkózik fel a mezőnyhöz, minden fejlesztéstől egyre csak gyorsulnak, szerintem az évad második felében már a Sauberrel fognak küzdeni. Esetleg a Williamsszel, mert ők sem találják a helyüket idén. Ellenben a HRT sehol sincs. Múlt héten Klien vezette az autót a pénteki első szabadedzésen és fél másodperccel gyorsabb volt, mint az addigi legjobb idejük azon a pályán. Pedig akkor ült először az gépbe, majd azt nyilatkozta, hogy az nem F1-es technika, tulajdonképpen egy hulladék az egész. Állítása szerint sem az egyenesben, sem a kanyarokban nem tapad, ami egy versenyautónál nem kicsit probléma, de az elektronika átprogramozásával még legalább fél másodpercet lehetne gyorsulni. Senna és Chandhok szerint nem kellene rajtuk kívül mást az autóba ültetni, mert így ők nem tudnak kellő tapasztalatot szerezni. Az elmúlt edzéseket és futamokat figyelemebe véve Sennát ki kellene dobni, a helyére beültetni Klient, mert semmit sem mutat. Ma például 2 mp-cel maradt el Chandhoktól, lassabb időt futott, mint a GP2-es autók. Ami már tényleg veszélyes lehet a versenyen, mert itt Monacóban nincs hova félrehúzódni a gyorsabbak elől.

Alig egy óra alatt felraktam a Windows 7 x86-os verzióját a gépemre, aminek nagyon örültem, mert így van egy szép, gyors és friss operációs rendszer a gépemen. Az öröm azóta csorbult, akárcsak a használatban lévő kések, mert eltűnt egy 100 GB-os partíció az éterben, ami eléggé meglepő, de majd előkotrom valahogyan, mert szükségem lenne rá. Szépen feltelepítettem a programokat, beállítottam mindent, de a Firefox elkezdett butáskodni, nem reagált a home és end gombokra. Egy reinstallal jobb belátásra bírtam, de ehhez újra kellett indítanom a gépet, mert a Win7 nem akarta elhinni, hogy egyetlen felhasználóként nem vagyok rendszergazda a gépen. Pedig teljesen az vagyok, jogomban áll minden. Azóta tökéletesen működik, szinte jobb, mint új korában. Már várom a 4-es verziót, amiről az előzetes képek alapján megállapítottam, hogy bechrome-osodik. De valahogy mégis szimpatikusabb, mint a Chrome.

A géppel a fentieken kívül már csak egy gondom van, mégpedig a színek milyensége. Azaz fakósága. Ha jók az emlékeim, akkor az XP-vel nem volt baj, minden szép színes volt, csak Win7 alatt fakult ki minden, hiába csinálok bármit. Azaz csak csinálnék, mert nem hajlandó megnyitni az Ati Catalyst Control Centert, hiába kattintok rá bátran és határozottan. Még a súgóját sem hajlandó, pedig abban lehetnének okosságok erről a kis hibácskáról. Így sajnos a felbontással sem tudok játszani és nem is tudom túlszaturálni a színeket, hogy ne akarjon kiszakadni a szemem az ő üregéből, ha nézem a TV-t.

Jövő vasárnap szülői értekezlet lesz, remélem nem fog esni.

Durván kiestem ebből a hostkodásból, mert már január közepe óta nem csináltam, elszoktam az emberek butaságától. Ami most nem csak rajtuk múlott, de néha kitört belőlük az intelligencia. Az alap probléma ezzel a promóval az volt, hogy az Auchanban még nem lehet kapni az új limitált Fantát, pedig sokan keresték. Illetve rengetegszer megkérdezték, hogy van-e valamilyen új cím, ha már van a kóstoltatás. Ilyenkor vagy azt válaszoltam, hogy van, de itt még nincs vagy azt mondtam, hogy a nyár közeledte miatt van az egész, hogy felpezsdítsük az embereket. Az előbbivel az a baj, hogy mind a Coca-Colát, mind az Auchant égetem, ami senkink sem jó, nem is illik. Az utóbbival meg az a baj, hogy elhallgatom azt az információt, hogy van új Fanta, nem csinálom a reklámot. Kikerülő válasz nem volt sajnos, de főleg a B variációt mondtam.

Ettől függetlenül a k. vásárlók tudtak meglepetést okozni. Sokaknak, főleg az idősebb korosztálynak a Fanta egyenlő a Fanta Naranccsal, minden más íz új. Mindenki úgy itta a Vadmálnát, mintha a világ legkellemesebb ízű üdítője lenne, pedig a Coca család legalja. Rengetegen visszajöttek többször is kóstolni, mintha ingyen vizet osztogatnánk a hőségriadóban (az apukát a három fiával ezúton is üdvözlöm, remélem a gyerekek bepisiltek az autóban), a gyerekek csak úgy rohangáltak el a poharakkal, mintha még sosem ittak volna Fantát. Néha alig győztem töltögetni a poharakat, mert annyian álltak egy kupacban az ingyen üccsiért. Buták vagytok emberek.

Ha már emberi butaság, meg kell jegyeznem, hogy Maglódon és környékén az emberek csúnyák. Persze volt néhány nagyon kellemes fiatal anyuka, akik elvonták a pillanatnyi figyelmem a munkáról, de alapvetően arrafelé az emberek rondák.

A tegnap esti hangulatomat sikerült elásni, így ma már szinte kicsattanok a jókedvtől, meg a pénztől. Megvolt az első napi Fanta promóció, amit alig két órás késéssel tudtunk elkezdeni, mert az Auchan és a Coca-Cola nem kommunikál egymással rendesen. Ott voltunk, tudtak a promócióról, de a papírunk nem volt ott, nem mehetünk be, amíg nincs ott. A menedzser már intézi, majd jön. A biztonsági főnök (Security Manager) 30 percenként kérdezte meg azt, hogy merre vagyunk, amikor tisztán látta, hogy ugyanott, ahol 30 perce is voltunk. Harmadszorra már csak bólintottunk neki. Aztán egyik pillanatról a másikra, mint a villámcsapás szokott az ég derültjéből feltűnni, előkerült a hogyishíjják menedzser, lobogtatta a papírokat, hogy mehetünk dolgozni. Miután átverekedtük magunkat a nevek hálóján és elkezdtünk dolgozni, dél lett. Tízkor kellett volna kezdenünk...

A pult összerakáshoz mellékeltek egy két oldalas összetűzött papírt, valamint kaptunk e-mailben egy 27 diából álló .ppt-t, ami majd segít nekünk, mert ez nem egyszerű. Tényleg nem az, de csak első ránézésre, mert összerakni gyorsabb, mint a Dolce Gusto pulot. Pedig méreteit tekintve sokkal nagyobb. Aki jár a hétvégén Auchanokban, az láthatja ezt a csodát. Kívülről igencsak jól néz ki. A méretei felkeltették a hogyihíjják menedzser figyelmét is, megkérdezte, hogy ez miért ekkora és ilyen. Az első gondolatom természetesen a miközödhozzábazdmeg? volt, de ezt inkább elvetettem és pár szóban kifejtettem neki, hogy azért, mert ezt találta ki a cég, fogadja el. Elfogadta.

Jó dolog a város szélén lakni, mert itt mindig jó a levegő, csend is van, nem repkednek felettem a repülők. Viszont minden messze van innen, kivéve az M0-ást meg Gyált. Holnap végre(?) megint megyek dolgozni, amihez eddig egész nagy lelkesedéssel álltam hozzá, de úgy 30 perce el is ment tőle a kedvem. Kiderült ugyanis a legfrissebb küldött anyagból, hogy általános sötétkék farmerben kell menni. Már két és fél éve nem volt rajtam farmer, mert nem szeretem, de vasárnap vettem egyet, akkor már koptatottat, mert az valahogy kinéz, majd elhordom. Tehát most elbuktam 4600 forintot, de nem fogok újat venni sok ezerért megint, hogy jó legyen. Imádom az ilyet. Emellett kiderült, hogy a maglódi Auchanba itthonról kb 1 óra 48 perc alatt érek ki BKV-val, mert sokszor kell átszállnom és a Volán sem visz ki az Auchanhoz. Ismeretlen helyen sokat gyalogolni meg nem fogok. Kocsival ez az egész túra, mélygarázsba való beállásostul lenne 20 perc. HÚSZ perc! Nem gyengén vette el a lelkesedésem mindez, főleg úgy, hogy elvileg másfél órával korábban ott kell lennem a helyszínen, mert csak. Azaz jó három órával hamarabb kell elindulnom itthonról, hogy időben odaérjek azért, hogy az első fél órában ne történjen semmi, csak nézzünk egymásra és várjuk a csodát. Mert abba az Auchanba eddig még nem sikerült rendesen bejutnom. Reggel hétkor kell elindulnom.

A hangulatom is világvége lett.

Egész nap borongós, magas páratartalmú, kissé fülledt, emberi életre alkalmatlan időnk volt. A legrosszabbul ezt a párás meleget nem bírom, úgy érzem, hogy megfulladok bele, még a -20°C is jobb ennél. Szerencsére a borulás estére is megmaradt, de a fülledtség eltűnt, tökéletes, kertbe vagy teraszra kiülős időnk volt és van. Nem kellett volna semmi pár baráton és pár üveg sörön kívül semmi, hosszú órákon keresztül lehetett volna beszélgetni és inni. Esetleg rendelni csípős pizzát, hogy megtöltsük a gyomrunkat. Erre edzés után jöttem rá, miközben hazafelé sétáltam táskával a kezemben.

Jövő héten valamelyik hétköznap kellene sütni valami állatot, úgyis kezdődik a vizsgaidőszak, meg kell  ünnepelni és fel kell rá készülni.

Múlt pénteken nyelvtan órán - aminek van egy sokkal tudományosabb és hosszabb neve, de erre sem én, sem Ti nem vagytok kíváncsiak - kiderült, hogy eggyel több hiányzásom van, mint az lehetséges lenne. Ott helyben fellebbeztem, mert összesen egyet hiányoztam és még egyet fogok, mert pénteken munka vár rám. Végre! Mivel a tancsinéni nem találta a kis füzetében, hogy mikor és mikor nem voltam, így abban állapodtunk meg, hogy ma, azaz hétfőn bemegyek pótolni egy órát, baj nem lehet belőle. Valamint a múlt héten négy csoporttársammal megbeszéltük, hogy ma összeülünk valahol és összedobjuk az évfolyam dolgozat anyagát. Ezen tervekkel a tarsolyomban pattantam ki reggel az ágyból, alig egy óra forgolódás után. 10 perces késéssel sikerült elindulnom, még láttam a reményt, hogy beérek az óra kezdetére. Na meg 10 perc késés még bőven belefér, úri ember úgyis késik egy kicsit. De hiába rohantam a metróhoz, majd megint a metróhoz, a HÉV-hez és végül a suliba, a 10 percből 20 perc lett, de nem adtam fel. Az előre megbeszélt terem ajtajához léptem, kopogtam, majd lenyomtam a kilincset, de az ajtó nem nyílt. Próbáltam egy erélyesebb rántással jobb belátásra bírni, hátha csak be van ragadva, de nem történt semmi. Megpördültem, káromkodtam, majd leültem olvasni, az éppen olvasott könyv úgyis sokkal izgalmasabb, mint egy nyelvtan óra. 50 perc olvasás után elérkezett az óra vége, én vártam az iroda előtt, hogy feltűnjön az oktató. Perceken belül fel is tűnt, gyorsan elébe is mentem, köszönésre nyitottam a számat, de a csókolom után megakadtam. Kiderült, hogy valóban benne vagyok abban a füzetben, csak valahogy elkeveredtem a bürokrácia bugyraiban, így pótolnom sem kell, megvan a 10 óra, szabadon távozhatok. A homlokon lévő ér finoman megdagadt, egy magára valamit is adó vámpír szájában valószínűleg összefutott volna a nyál, de én csak mosolyogva, belül nagyon erősen káromkodva távoztam.

Teljesen nem törtem össze, hiszen ott van még a délutáni találkozó! Öt egész perc múlva kiderült, hogy nincs ott, mert az ötödik ember nem jött be suliba, az egészet szerdára halasztjuk, két óra között meg lesz oldva minden. Csodálom, hogy az ér nem robbant ki a fejemből...