Alig egy óra alatt felraktam a Windows 7 x86-os verzióját a gépemre, aminek nagyon örültem, mert így van egy szép, gyors és friss operációs rendszer a gépemen. Az öröm azóta csorbult, akárcsak a használatban lévő kések, mert eltűnt egy 100 GB-os partíció az éterben, ami eléggé meglepő, de majd előkotrom valahogyan, mert szükségem lenne rá. Szépen feltelepítettem a programokat, beállítottam mindent, de a Firefox elkezdett butáskodni, nem reagált a home és end gombokra. Egy reinstallal jobb belátásra bírtam, de ehhez újra kellett indítanom a gépet, mert a Win7 nem akarta elhinni, hogy egyetlen felhasználóként nem vagyok rendszergazda a gépen. Pedig teljesen az vagyok, jogomban áll minden. Azóta tökéletesen működik, szinte jobb, mint új korában. Már várom a 4-es verziót, amiről az előzetes képek alapján megállapítottam, hogy bechrome-osodik. De valahogy mégis szimpatikusabb, mint a Chrome.

A géppel a fentieken kívül már csak egy gondom van, mégpedig a színek milyensége. Azaz fakósága. Ha jók az emlékeim, akkor az XP-vel nem volt baj, minden szép színes volt, csak Win7 alatt fakult ki minden, hiába csinálok bármit. Azaz csak csinálnék, mert nem hajlandó megnyitni az Ati Catalyst Control Centert, hiába kattintok rá bátran és határozottan. Még a súgóját sem hajlandó, pedig abban lehetnének okosságok erről a kis hibácskáról. Így sajnos a felbontással sem tudok játszani és nem is tudom túlszaturálni a színeket, hogy ne akarjon kiszakadni a szemem az ő üregéből, ha nézem a TV-t.

Jövő vasárnap szülői értekezlet lesz, remélem nem fog esni.