Egy Blog

#688

2012. szeptember 12. - ZsubiHUN

Csak az a kurva üresség és kedvetlenség ne lenne ilyenkor. Mert jobb lesz, tudom, legutóbb is, meg az előtt is jobb lett, mindig az lesz. De az is volt, nem kellett volna elromolnia. Csak fel kellett volna rázni, ennyi.

#687 - Kelet

Aki ismer, tudja, hogy hogy a Távol-Keleti népek nagyon távol állnak tőlem. A tudásukkal semmi gond nincs, amit ők kitalálnak, az nagyon rossz nem lehet. Amennyiben technikai dolgokról van szó. Az autógyártásban már régen nincsenek az élvonalban, talán az új Mazda6 megmentheti őket. Viszont minden más, amit csinálnak, emberiség elleni bűntettnek minősül. Néhány éve már japán videojátékkal nem divat játszani, de ők csak nyomatják a nagy szemű iskolás fiúlányokat, akik megmentik a világot. Megint. A játékmenet ugyanaz, mint 15 éve, de legalább a grafika sem változott sokat. Ahogy a mondás tartja, ami jó, azon nem kell változtatni, de a gyökerekhez való ragaszkodás helyett kicsit nyithatnának a világ felé, ha azt szeretnék, hogy pénz álljon a házhoz. Ugyanis most a  nyugat a divat, mindenki azt a stílust próbálja követni. Ha már ily' nagyszerűen idepöttyintettem a stílus szót, akkor rá is térnék a lényegre: zene. Minden létező zeneképző eszközt elvennék tőlük, egyszerűen nem képesek nyugati ember számára hallgatható alkotást összehozni. Leszámítva a japán imádókat, akiknek minden jó, a lényeg, hogy onnan jöjjön és idióta ruhában ugrándozzanak benne a fiúlányok. Azért ez a fiúlányozás, mert legtöbbször nem tudom megmondani, hogy a szétsminkelt, izomzat nélküli test milyen nemet takar. Tudom, őket ismerve akár mindkettőt egyszerre, de nem fogok a keleti pornó kitárgyalására áttérni, olyat egyik ismerősöm sem néz, így arról nem hallottam semmit... Viszont pár hete olyat találtam az interneten, amit minden nap megnézek legalább ötször. Ez is beteg, ó de még mennyire, de magával ragad és beszippant.

A mélypont a liftes rész, de meghallgatok más véleményt is.

 

#686 - Hooters

Egy hete, hogy megnyílt Közép-Kelet-Európa első Hooters gyorsétterme Budapesten. Tele is volt a TV, internet és újságok a Didibár eljövetelével, aki tehette blogolt róla, többen is ki is próbálták. Nekem, lévén hó végén nyílt a hely még nem volt lehetőségem elmenni és felmérni a kínálatot, de a szép lányokat leszámítva ez csak egy nagyon narancs gyorsétterem lesz. Legalább a Fidesz könnyen fel tudja majd használni a kampányában, hiszen mellekkel mindent el lehet adni. Az említett médiumok is ezt helyezték előtérbe, a lányokon kevés ruha és nagy mell van, erről híres a Hooters, de a felvételin nem ez volt az elsődleges, a kisugárzás többet számított. Ezt természetesen senki sem hiszi el, de ha az igazat mondanák mennének a nők jogaiért harcolók (azaz a kis mellű nők), hogy ilyet márpedig nem lehet, ez diszkrimináció, a nőket csak eszköznek használják, követeljük, hogy azt a bibircsókos, összenőtt szemöldökű, de jól képzett pincér kisasszonyt is vegyék fel. Nincs igazuk, ronda nő senkinek sem kell, és ha már horror összeget elkérnek egy hamburgerért, akkor azt igenis olyan lányok szolgálják fel, akikre jó ránézni. Ha lassan készül el és odaül csevegni az asztalhoz, miközben az asztalra fekteti a melleit, örömmel várok még 10 percet a burgerre. Ellenkező esetben felállnék és távoznék a helyről, kint még talán a kirakatot is telibe köpném.

Az már csak mellékes dolog, hogy az étterem megnyitásával legalább 100 új, rendes munkahelyet teremtettek, az alkalmazottaknak rendesen fizetnek, a felszolgáló lányoknak jár a kondibérlet, műköröm, fodrász, stb. Sőt, a teljes borravalót megtarthatják, ha hinni lehet az interjúkban elhangzottaknak. A mostanában érvényes tandíjak mellett szerintem ezzel nincsen semmi gond, így legalább nem a testréseik árulásával fizetik ki ezt félévente a csajok. De ezzel senki sem törődik, mert a Hooters a csöcsökről szól.

Csecsbár.

hooters1.jpg

hooters3.jpg

hooters2.jpg

#685 - Vágyak

Van úgy, hogy csak lesel.


De más. Darab ideje nem írtam, van egy olyan érzésem, hogy nem is fogok, pedig mostanában érlelődik bennem egy bejegyzés. Méghozzá egy gyűjtögetős, piszkozatba lementős fajta, de a SimCity Social mellett az embernek nincs ilyenre ideje. Muhahahaha!


A Gamescomig is már csak ötöt kell aludni, amiből az elmúlt bő egy hét alvás ingerét figyelembe véve lesz három is, és kiderül, hogy mikor nullázom le a bankszámlámat. Történt ugyanis júniusban, hogy az én drágaságom (PS3 60GB) sárga ledet villantott Two Wrolds-özés közben. Szó szót követett a szervizzel, majd kiderült, hogy kilehelte a lelkét, javítani nem lehet, de legalább pénzt nem kérnek érte. Viszont van egy majdnem ht kilós papírnehezékem, zongoralakk fényezéssel! Ez azért nem kis dolog. Persze az összes mentésemnek annyi, kezdhetek minden játékot elölről, tölthetek le mindent újra és várhatom végig a GT5 órákig tartó telepítését és frissítését. Minden játékot nem fogok újrajátszani, de néhányat legalább így ki fogok platinázni. Mondjuk a Two Worlds II-ben is volt már vagy 10 órám, csudijó lesz ezt maximum 6 óra alatt újra lezavarni.


Amiért fent említett játék show-t várom, az egy pletykált árcsökkentés és új modell a Sony részéről PS3 fronton. Ezt persze nem kommentálták vagy cáfolták, de legalább már olyat is pletykáltak, hogy a jelentős slim raktárkészlet miatt még nem lesz bemutatva az új típus, és az árcédulát sem teszik barátságosabbá. Ami elég érdekes lenne, mert a szeptemberi TGS sokkal japánabb annál, minthogy ilyen dolgokat puffogtassanak akkor, Európa a fő piacuk. Igen, a Gamescom Európában lesz. Ha lesz olcsóbb és szebb PS3 a jelenlegi slim gépnél, akkor szaladok a boltba. Ha nem, akkor csak kullogok és megpróbálom nem öklendezve kirakni a polcra az új gépet.

#684 - Hét

Hét. 7. VII. Ennyien vannak a gonoszok. Hófehérkében is ennyi törpe van. (Érted?!) Egy hét ennyi napból áll. Ennyi évet töltött el Brad Pitt Tibetben. Valamint ennyi éve indítottam útjára az Egy Blogot. Az évforduló ugyan nem erre a napra esik, mert arról csúnyán lecsúsztam, egyéb teendőim voltak, de azért csak megemlékezek erről. A teljesség kedvéért május 17-e volt a jeles nap, de ezt bizonyára mindannyian tudjátok, mi mást keresnétek itt? Kivéve persze azokat, akiknek a hetes a kedvenc száma, ők csupán rajongásuk végett kerültek ide, tőlük bocsánatot is kérek, nem lesz itt semmi számmisztika, vagy totem emelés. Egyébként a 7 az prím szám, de meg lehet szorozni más számokkal, akkor már nem lesz az.

De azt meg kell említenem, hogy a webkettő is nagyjából hét éve robbant a világhálón, nyíltak egymásra a blogok, a megosztható tartalmak, terjedt el a széles sávú internet és tűnt el szépen lassan a klasszikus fórumozás. Viszont az elmúlt hét évben a B13 nem sokat fejlődött. Sőt! Persze lehet videókat beszúrni és már egy hónapra visszatekintő statisztika is van, de ezen kívül semmi sem történt. Anno beharangoztak egy könyvet, ami a blogokról fog szólni, ahhoz vezették be az értékelő csíkot, ami még most is kint van sokaknál. De a bejegyzések szerkeszthetősége maradt a régi. Akkoriban elég volt ennyi is, hiszen semmi HTML ismeret nem kellett hozzá, csak pötyögött az ember, személyre szabta a blog kinézetét, de mára ez már kevés. Egy szó van rá: fapados. Nem azt mondom, hogy a Facebook a minden, de manapság szükség van rá, jó lenne egy beépülő modul oldalra, lehetne a lálykolni, terjeszkedhetne az egyszeri klaviatúra huligán. (Ezt most külön, egybe vagy kötőjellel kéne? Egyik verziót sem húzza alá, marad külön.) A magam részéről szeretném sorkizárttá tenni a sorokat, úgy szívesebben fogadja be a szem. Ugyan még nem csak 16:9-es monitorok vannak, de egy több mint hét éves oldal ebben is lehetne úttörő, szívesen választanék ilyen alapbeállítást. De már az is csudijó lenne, ah a jelenlegi 700 pixel körüli szélességet megnövelnék 1024-re, hiszen ennél kisebbet már senki sem használ.

De egy a lényeg, nyolcadik évébe lépett az Egy Blog, kénytelen is vagyok újabb párhuzamot vonni ehhez a számhoz. A Halál a nyolcadik utas volt, az Alien filmek pedig meghatározói a filmes világnak. A nyolc amúgy nem prím szám, a szorzatai sem lesznek azok.

#683 - Agyközpont

Ahogy már hetekkel ezelőtt beígértem, jöjjenek az idei Agyközpont fotók. Aki olvasta az akkori bejegyzést, az most biztosan nem legyint, hogy "na, már megint azok az unalmas képek a hülye gyűjteményéről", de ez butaság, ugyanis teljesen új helyre költözött az egész. Hatalmas változás természetesen nincsen, mert a bútorzat marat a régi és a technikai berendezéseket is ugyanúgy pakoltam össze, de apróságokat így is észre lehet venni. Már aki ezek keresésében leli örömét.

Sajnos a TV-t és a center sugárzót a jelenleginél kb. 8 centivel balra kellett volna felfúrni, de valahogy csak túlélem. Persze a TV-t a konzolon lehet mozgatni, de akkor meg a center néz ki nagyon hülyén. Ezen felül még egy képet kell majd felraknom a filmek a fölé és teljes lesz.

 

agykozpont1.jpg

agykozpont2.jpg

agykozpont4.jpg

agykozpont5.jpg

agykozpont6.jpg

#682 - Kreatív szakmák

Egy konkrét szakmát valaki azért választ magának, mert szereti vagy legalább érdekli az adott dolog. Csak nagyon ritkán lesz egy emberből műköves azért, mert abban mindig van pénz. Hiszen az emberek meghalnak. Ha már választottál magadnak egy hivatást, elvégezted a hozzá tartozó iskolát és ez sem tántorított el tőle, akkor elkezdesz benne dolgozni, keresed vele a pénzt. Örülsz neki, ha új, egyedi ötletekkel jönnek hozzád a kuncsaftok, mert ezzel is csak fejlődsz, új dolgokat próbálsz ki, tanulsz. Ahogy azt a jó pap is holtig csinálja. Természetesen a rutinmunkának is megvan a maga előnye, gyorsan megvan, nem lesz vele gond, biztos pénzt jelent, nem fogják húzni a szájukat, ha meglátják.


Mint megrendelő el is várom, esetünkben egy cukrásztól, ami tényleg a kreativitás kiélésének fellegvára, hogy teljesítse egy igazán egyszerű kérésem. Nem kértem semmi megbotránkoztatót (horogkereszt alakú torta), semmi napszar gyanús fasztortát, csülkös bableves ízű marcipánnal borított puncstortát, ami a Walt Disney kastélyt ábrázolja a párás napkeltében Montevideo felett. Csupán egy kókuszos fehér csokis és talán vaníliás tortát szerettem volna, kör alapon. De a kerület legjobban dicsért cukrászdája, a Zila cukrászda olyan gyorsan és nyersen mondott nemet a kérdésemre, hogy soha a büdös életben nem fogom betenni hozzájuk a lábamat. Még a kérdésemet sem tudtam befejezni, mikor a kis hölgy közölte, hogy nincs és nem is tudnak ilyet csinálni. Csak azt képes a cukrász elkészíteni ami a tortalapon megtalálható és ott márpedig kókusznak helye nincs!


Illendőségből megköszöntem a segítségét, majd tajtékoztam egy sort. Persze, ha fasz alakú tortát akartam volna, azt gond nélkül megcsinálják, erre van igény mostanában, de ha az ember valami tényleg egyedit kér, az nincs, nem is lesz, nem is lehet. Csúnyát káromkodtam, majd feltúrtam az internetet egy legalább nyomokban kókuszt tartalmazó tortáért. Találtam, telefonon beszéltem velük, sajnos ők sem tudták létrehozni a kérésemet, de legalább ajánlott alternatívát a fiatalember, felsorolta, hogy milyen hasonló tortájuk van, ajánlotta a weboldalukat, ahol mindent meg tudok nézni és rendelni is tudok. Meg is tettem. Már csak a segítőkészsége miatt is.


Legközelebb, ha ehhez hasonló, szuper speciális, tökéletesen újszerű tortát szeretnék rendelni, megcsinálom magam, ha bele döglök is!

#681

Rohamosan közeledünk az április végéhez, ami egyrészt örvendetes, mert itt a nyár, lassan negyed évszázados leszek, másrészt meg WTF, eltelt négy hónap az évből, ami éppen az előbb kezdődött.

Úgy tűnik, hogy hosszú évek után megtöröm azt a hagyományt, miszerint áprilisban friss képeket közlök az Agyközpontról. Pedig most lenne csak igazán érdemes, mert teljes átalakuláson ment keresztül, tegnap óta 95%-os készültségi állapoton van, szinte olyan, amilyenre már vágytam évek óta. Azért szinte, mert egy plusz réteg festéket még fel kellett volna vinni rá, de anyagi okok miatt sajnos ez nem volt kivitelezhető. Nem mellesleg rohadtul untam is a festékszagban alvást. Nem, nincs bódító hatással, egyszerűen nyomott leszel tőle. Az a hígító, amire gondolni tetszik.

A legutóbb ismertetett DVD/Blu-ray megtartási problémára találtam egy egyszerű megoldást, de még meg kellene vásárolni a fémlemezeket. Illetve két képet is fel kel rakni, amikhez képkeretet kell venni. Ezért tolódik minden májusra, de ha készen lesz, ország-világ a csodájára fog járni!


Májusban, amint rendeződik a fent említett pénz probléma, sportolás tekintetében is visszatérek a súlyok közé, tegnap újra fellelkesedtem (két hónap kihagyás után), nem állítotok meg! A pénz problémát egy rosszul elhelyezett hölgy okozta, de hát ez van, ha az ember...

#680 - Alaköltés

A legutóbb ecsetelt állapotok óta túl vagyok éltem első szobafestésén, ami szerény megállapításom szerint kiválóan sikerült. Természetesen elférne még egy réteg a falon, de nincs rá keret és a sok polc úgyis el fogja takarni. Nem is beszélve a tartalmukról. Na meg az összkép a lényeg, nem az apró részletek!


Az elrendezés egy része a korábbi megoldást tükrözi, ami főleg a praktikusság és nem a dizájn miatt van. Ha utóbbira megyek, mindenki bepisilt volna a bugyijába! A gyűjteményem 90%-a még mindig dobozokban hever, mert ezek polcai még nincsenek a falon, de kedden már ezen is túl leszünk. Ami továbbra sem jelenti azt, hogy ki lesznek rakva, mert ki kell találnom az üveg polcok szélére (a falba rögzítve elsősorban) egy megoldást, amivel a DVD és Blu-ray tokokat megóvom a gravitáció kártékony hatásától. Ötleteket örömmel fogadok. A lényeg, hogy fém legyen és légies. Hegeszteni nem tudok és nem is akarok megtanulni, tehát nem volna gond, ha boltban megvásárolható részekből állna össze. Természetesen, ha elkészül az új Agyközpont, lesznek fotók.


Délután megtörtént az idei év első D-vitamin feltöltése, ez már kérem nyár!

#676 - Felfordulva

Egy hónapja már, hogy az életem egy része dobozokban hever, most éppen a ház különböző pontjain. A másik részét már bepakoltam azokba a bútorokba amik most a szobában vannak random elhelyezve, festés miatt. Amit egy nem tervezett tapétázás előzött meg, ugyanis a korábbi felületre nem lehetett festeni. Közepesen jó minőséggel felraktuk a falra a fűrészporos tapétát, majd nagy lelkesedéssel hozzáfogtam a festéshez. Mivel nem készültem fel rendesen így a fehérhez adott bordó színező egy csodás rózsaszín elegyet adott ki. Nyolc éves lányként oda meg vissza lennék tőle, mert színnek tényleg szép lett, de nem ezt akartam. További színezőkkel erős pinkig lehetne eljutni, de bordó sosem lenne belőle. Így beruháztam két vödör vörösre, amivel eddig úgy fél négyzetmétert festettem le. Már csak alig 39,5 van hátra. Persze a gyári vödörbe a henger nem fér bele, ecsettel köszönöm nem tervezek ennyit lefesteni, így csak nézem a próbát, szokom a színt. Ami egyébként szépen fed, ha elkészül a bútorokkal nagyon jól fog kinézni, de jelenleg a festési lelkesedésem egyenlő a nullával. Talán egy kisebb felületet lekenek, ha végeztem ezzel a bejegyzéssel, az mégis felmutatható mások előtt, hogy nézzétek, ott le lett kenve a dolog. Mondjuk takaró fóliám az nincs, de dobozból van elég, majd alápakolom azt, csak hozzáadok némi vizet a festékhez, mert túl sűrűnek tartom. Nem mintha értenék hozzá, de a próbafestés alatt úgy tűnt. Szerencsére hígítható is csapvízzel, egy deci nem árthat neki!

Mikor ezzel végzek, elkezdek fúrni is, mert ugye a polcok sincsenek fent a falon, előre fúrt lyukakkal meg könnyebb lesz dolgozni, nem a friss festést porozza össze az ember fia, hiába lesz mosható. Ezzel is csak annyi baj, hogy nincs hozzá kedvem és csak egy 6,5-es fúrószárat találtam, pedig 6-os kéne. Vagy 8-as, mert utóbbiból van rengeteg tipli csavarral együtt. Persze ez a szár is ott van, ahol a másik: valahol. Gyanúm szerint a garázsban lesz, a régi készlet, szétégetett szárakkal. Persze csinálhatnám a 6,5-essel is, azon a kicsin semmi sem múlik, de a belsőépítészeti anyagok és egyéb kiadások felemésztették a fizetésemet, nem fussa tiplire. Szóval marad a kutatás, hátha a kellékek mellett lelkesedést is találok az egészhez.

süti beállítások módosítása