Egy hónapja már, hogy az életem egy része dobozokban hever, most éppen a ház különböző pontjain. A másik részét már bepakoltam azokba a bútorokba amik most a szobában vannak random elhelyezve, festés miatt. Amit egy nem tervezett tapétázás előzött meg, ugyanis a korábbi felületre nem lehetett festeni. Közepesen jó minőséggel felraktuk a falra a fűrészporos tapétát, majd nagy lelkesedéssel hozzáfogtam a festéshez. Mivel nem készültem fel rendesen így a fehérhez adott bordó színező egy csodás rózsaszín elegyet adott ki. Nyolc éves lányként oda meg vissza lennék tőle, mert színnek tényleg szép lett, de nem ezt akartam. További színezőkkel erős pinkig lehetne eljutni, de bordó sosem lenne belőle. Így beruháztam két vödör vörösre, amivel eddig úgy fél négyzetmétert festettem le. Már csak alig 39,5 van hátra. Persze a gyári vödörbe a henger nem fér bele, ecsettel köszönöm nem tervezek ennyit lefesteni, így csak nézem a próbát, szokom a színt. Ami egyébként szépen fed, ha elkészül a bútorokkal nagyon jól fog kinézni, de jelenleg a festési lelkesedésem egyenlő a nullával. Talán egy kisebb felületet lekenek, ha végeztem ezzel a bejegyzéssel, az mégis felmutatható mások előtt, hogy nézzétek, ott le lett kenve a dolog. Mondjuk takaró fóliám az nincs, de dobozból van elég, majd alápakolom azt, csak hozzáadok némi vizet a festékhez, mert túl sűrűnek tartom. Nem mintha értenék hozzá, de a próbafestés alatt úgy tűnt. Szerencsére hígítható is csapvízzel, egy deci nem árthat neki!

Mikor ezzel végzek, elkezdek fúrni is, mert ugye a polcok sincsenek fent a falon, előre fúrt lyukakkal meg könnyebb lesz dolgozni, nem a friss festést porozza össze az ember fia, hiába lesz mosható. Ezzel is csak annyi baj, hogy nincs hozzá kedvem és csak egy 6,5-es fúrószárat találtam, pedig 6-os kéne. Vagy 8-as, mert utóbbiból van rengeteg tipli csavarral együtt. Persze ez a szár is ott van, ahol a másik: valahol. Gyanúm szerint a garázsban lesz, a régi készlet, szétégetett szárakkal. Persze csinálhatnám a 6,5-essel is, azon a kicsin semmi sem múlik, de a belsőépítészeti anyagok és egyéb kiadások felemésztették a fizetésemet, nem fussa tiplire. Szóval marad a kutatás, hátha a kellékek mellett lelkesedést is találok az egészhez.