Felmerült ez az ősblogger dolog. Első olvasásra kicsit furán éreztem magam. Ilyen öreg lennék? Már elmúltam másfél éves, és öreg vagyok? Ha a számítástechnikát nézzük, akkor már eléggé benne vagyok a korban. És egy online napló szerves része a számtech-nek. De hogy ős lennék? Jobban belegondolva igen. Mert az első blogok, akarom mondani első blog ez. Leszámítva a teszt blogokat, melyekből csak bigmeké frissül. A Mr. B13 már egy átalakult blog, de ez is a teszt időszakból maradt az utókorra. Tehát én vagyok itt az ős. Akarom mondani az Egy blog itt az ős. Szerény mivoltom csak az alkotó, aki az elmúlt évben elég sokat pihent. De legalább a szekér nem ment. Most, hogy ezt írom, olyan érzésem van, hogy talán újra kellene írni. Mert régen jó volt. Nem az, hogy megosztom veletek, mi nyomja a szívemet, kiöntöm a lelkem, sírok az élet kegyetlenségéről, mert ilyet nem tettem,hanem a szórakoztatás. És szórakoztatni jó. Főleg, ha van visszajelzés arról, hogy szórakoztató az, amit ide kínkeservesen legépelek.

Öööö... Ja az ősbloggerség! Gondolkoztam ezen az elmúlt napokban és arra jutottam, hogy az első két hónapban létrejött blogok számíthatnak ősblognak. Ezek egy részéről írtam is. Az írtam róluk kifejezés csak annyit tesz, hogy megemlítettem létezésüket. Talán Blondie (ha így írja) eszmefuttatásira tértem ki kicsit részletesebben is. Nem is voltunk túl jóban az elején. Aztán nem írtunk egymás személyének, elcsendesültek a dolgok. 2005 nyarán rengeteg blog nyílt, többségük eltűnt a süllyesztőben, mások fennmaradtak. Azóta ki tudja mennyi blog vn már, melyek nagyobb része folyamatosan frissül. A személyesek közül egyet sem olvasok, néha írok a Mr. B13-ba. De máshova nem. Tegnap SETH-el rájöttünk, hogy a Warriors of Kiskőrösbe is kellene írni, mert durva régen nem írtunk. Igaza is van, hétvégén egy sör társaságában fel is építünk egy hőstettet, ami talán beindítja a fantáziánkat, és további agymenések keretében, újabb történeteket küldünk ki a világhálóra!