Aki érti ezt a hónapot, kérem jelentkezzen nálam, lenne pár kérdésem!

Sosem éreztem még úgy, hogy az egész világmindenség ellenem lenne, de most eljött ennek is az ideje. Nem is igazán hittem ebben, nem gondoltam, hogy létezik, maximum a kitalált történetekben, de olybá tűnik, hogy mégis létezik. És ennek a felfedezésnek nem kifejezetten örülök. Annak sem örülnék, ha rólam neveznék el. Amerikát sem Kolombuszról nevezték el, szóval veszélyben sem vagyok. Ah... Tán az agymenésnek véget kellene vetni, mielőtt a nyájas olvasó idő előtt bezárja az oldalt, majd törli és tiltólistára teszi a blogomat.

Igen ritkán nézek TV-t, akkor is ugye valami hülye valóság show-t, ami nem is a valóságról szól, pláne ritkán nézek híradót. Az internet lényegesen frissebb és ki tudom szűrni a számomra érdekes információkat. Tegnap mégis úgy hozta a sors, hogy szerencsém volt, a mostanában egyre többet szidott Tényeket megtekinteni a TV2 műsorán. Ez valóban szörnyű volt, talán egy nemzetközi hír volt benne, az sem fontos, de sokat beszéltek róla. Viszont volt szó négy percben meg nem álló távolsági buszról, köszönetet mondó kisiskolásokról és egyéb semmit mondó eseményekről, amikre összesen elég lett volna tíz percet szánni, nem egyenként négyet. Oh, most jut eszembe, hogy mutatták a görögországi tüntetéseket, ahogy törnek zúznak a népek, kordont bontanak, stb. De arról már nem esett szó, hogy emiatt (is) tovább gyengül a forint, a svájci frank árfolyama 224 fölött van, akinek ebben van a hitele, az ősszel éhen fog halni. Arról sem beszéltek, hogy ez milyen hatással van az EU-ra, hogy a görögöknek milyen lehetőségeik vannak, hogy kijöjjenek a gödörből. Mert az, hogy több tízezer ember tör és zúz, óriási károkat okozva és emiatt az összes rendvédelmi szervet ki kell vezényelni, ami szintén rengetegbe kerül, nem megoldás és az országot sem viszi előrébb. Pedig az idegenforgalom náluk nem egy tóból és falusi turizmusból áll. Ezért javasolnám is, hogy vegyük meg Görögországot, lesz tengerünk, szigetünk, a Metaxa is hungarikummá válhat. Csak jól járnánk.

Úgy látszik, szerencsét hoz az, ha a vizsga napján tudom meg, hogy vizsgázok, vagy, ha a vizsga napjának reggelén derül ki, hogy az nem délben, hanem kilenckor kezdődik. Ez utóbbi történt tegnap is, ébredésem után három perccel csörgött a telefonom, a kellemes női hang közölte, hogy a vizsga kilenckor kezdődik, oda tudok-e érni. Elmondtam, hogy a XVIII. kerületből ez nem fog összejönni, de sietek, ahogy tudok. Aztán próbált ösztökélni, hogy siessek, mert vár a bizottság, meg direkt hívott minél korábban, de hát jó, szól nekik, hogy érkezek. Minél korábban?! Egy nappal előtte miért nem lehetett szólni, gondolom tudták már akkor is. De ezt magamban tartottam, szépen elkészültem, majd ötöst kaptam. Tételhúzásnál a szerencse is mellém szegődött, felelésnél aztán még inkább. Szerintem megérdemeltem, hogy ez történjen.

Nem biztos, hogy a 16 legszárazabb tételt kellett volna a vizsga előtti délutánra hagyni. Másfél hónapom volt a felkészülésre, három hete el is kezdtem, de korainak éreztem, az utolsó hétre akartam hagyni, hogy csak ezzel foglalkozzak. BÁRMI és MINDEN mással foglalkozok az elmúlt másfél hétben, csak nem ezzel. Leginkább le se szarom a vizsgát, csak egy szutyok OKJ vizsga az egész, ami három részből áll, leginkább nem buktatnak meg senkit egy ilyenen. Na meg egy éve dolgozok ebben, egy kettest csak össze tudok kapirgálni a tapasztalataim után! Az is sokat segítene, ha pár óra tiszták lennének a gondolataim, tudnék koncentrálni és nem kalandoznék el olvasás közben. Bezzeg egy jó könyv el tudja terelni a gondolataimat! Vagy a zseniális Trónok harca (Game of Thrones), aminek tegnap este és ma délelőtt ledaráltam az eddig leadott kilenc részét. Tényleg nem vicceltem, abbahagyhatatlan a sorozat, az évadzáró rész ezen a héten lesz, de már a kilencedik vége is olyan volt, hogy az ember beszart! A hetediké nem kevésbé, szerencse, hogy csak öt percet kellett várnom két epizód között. Szóval a nem tudok semmit, biztosan megbukok, elvesztem a munkám, vége az életemnek állapotban vagyok. De nem baj, holnap kipipálom a vizsgát, lesz egy újabb végzettségem, aztán jön, aminek jönnie kell!

Sokkal könnyebb lenne minden, ha tiszta lenne a lelkiismeretem, de sajnos nem az. Egy dolog nagyon zavar, pedig egyáltalán nem emlékszek rá, de van ott rengeteg más is, amire nem vagyok büszke. Különösen egyre. De csak nem ezekre emlékszik, amikor visszagondol. A visszagondolásról meg az a pillanat jut eszembe, amikor már nyitottam a számat, hogy kimondjam, de végül csak a saját fejemben hangzott fel.

A Gyulai Balázs eltüntetését a TV képernyőjéről, a kamera minden oldaláról azonnali hatállyal követelem! Ez az ember műsorvezetésre, kérdezésre, összeszedett beszédre nem alkalmas. Még a Szabó Róbert sem tud azonnal válaszolni neki, pedig Ő újságíró, annyira nem tud kérdezni! Már szinte vérlázító!

Van a TESCO-ban egy remek akció, hogy minden elköltött 1000 pénz után kapunk egy FILA pontot. Amint összegyűjtöd a kellő mennyiséget, orbitális kedvezménnyel vehetsz eredeti FILA táskákat. Az egész hátránya, hogy ősszel minden második embernél ilyen táska lesz, senki sem lesz egyedi. Az egész második hátránya, hogy sajnos mindenkinek eladnak mindenféle táskát. Persze, a jó férfi megveszi az asszonyának a kívánt pipere táskát, hogy az a nyaraláskor jól jöjjön, de a baj az, hogy magának az oldaltáskát veszi meg! Itt közbe kell ékelnem egy vallomást: Jó három éve magam is akartam ilyet, mert praktikusnak tűnt BKV-val való utazáshoz, de végül nem vettem. Milyen férfi ember az, amelyik oldaltáskával járja a világot? Hát igen, buzi. Egyrészt csak praktikusnak tűnik, de valójában nem az, mert miközben az ember körül hánykolódik a benne lévő dolgok összegyűrődnek, eldőlnek, stb. Egy nőnek jól áll, mert ez egy női táska típus, de számukra sem praktikus. Mert olyan női táskát még nem láttam, amiből egy papírdarab épen került volna elő.

Nem gondoltam volna, hogy ezt fogom érezni, nem is akartam ezt érezni, mert nincs ennél rosszabb. De, ha lassan eszmél az ember, ha rájön valamire, de nem mondja ki, hanem vár, az ide vezet. Nem érdekel semmi, nincs semmi, csak a tátongó űr, csak egy zene. Semmi más a világon.

Miért is hittem azt, hogy most másként fognak történni a dolgok! Mért?!

Eszembe jutott valami, amit fel akartam jegyezni, vagy Twitterre kiírni, de mire idekattintottam, elfelejtettem. Meglehetősen rémisztő dolog, mert közben nem is terelődtek el a gondolataim. Valamint kb. 3 mp telt el... Szerencsére eszembe jutott, mindjárt jól le is írom, ha már éppen erre járok. Csak megosztom még azt is, hogy a pótlék billentyűzetem nem érzékel minden leütést, így néha kimaradnak betűk. De legalább a backspace működik!

Három nap után végre nem kuruttyol a béka az ablakom alatt!