Akkor elfogadom, csak tudod, hogy mit akarsz, gondolom az első mailt is azért írtad. De nem olvastam el, mert ez volt az utasítás, ha nem kellett volna megírni, s elküldeni, akkor legyen így.

Ettől függetlenül álljon itt egy erős, távolról is viszonylag jól kivehető, mással csak nehezen összetéveszthető DE. Már a múltkor is megírtam, mert arany ember vagyok, hogy nem okos dolog a múlton kattogni, (előre megy, nem hátra), de úgy voltál vele, hogy okosabb vagy ennél. Olybá tűnk, hogy mégsem. De mit értek én a másik nem lelkéhez?! Még annyit sem, amennyit az, amelyik azzal él együtt egész életében.

Nyilván erősen spekulálok, mert a kérés alapján nem olvastam el, de csak úgy vélem, hogy sokat gondolkozol ezen az egészen. Kitartok minden mellett, amit bármikor mondtam, vannak összefüggések, van íve a dolognak, nyilván nem mindent úgy és azért, ahogy, de ezen talán már túl vagyunk. A kiváltó okok legnagyobb hányadát elmondtam, biztos sok kiegészítést is függeléket pakolhatnék hozzá, de a lényeg megvolt. Hoztál egy döntést, elfelejtettél megemlíteni... le sem írom mennyi ideig, egy igen lényeges apróságot, mégis békésen tettünk pontot a végére. Ezen adott idő alatt kurva sokat beszéltünk, amit kihasználásnak is lehetne nevezni, de nem vagyok vádaskodó, mindenkinek vannak életszakaszai. A soha meg nem történő felnövés része ez.
Evégett úgy gondolom, hogy a mai napig nem vagy biztos abban, hogy ez volt a jó lépés. Másik spellt kellett volna castolni.

Mégis írtál, amit ne olvassak el, mert nem kellett volna megírnod. Legyen így.

(És látom ám a kattintások számát, alig másfél-két órával korábbról...)