A hétvégén, négy nap munka után végre sikerült rendesen süttetnem a hasam. Még mindig messze van a tökéletestől, de bizonyos részleteiben kimagasló volt. Már szinte jó színe van a bőrömnek, remélem a neoncsövekből áradó fény nem fogja kiszívni.

A sok napfürdőzés mellett próbáltam rendbe szedni egy PC-t is , de s iker nem teljesen felhőtlen. A feladatokat sikerült végrehajtani, a  fő felhasználó szerint gyorsabb lett a gép, de a nem rendszergazda fiókok megvicceltek. Két programot eltávolítottam a gépről, minek köszönhetően hatalmas lyukak keletkeztek az asztali ikonok között. Ha úgy tetszik, egy kettőspontóval reagáltam erre, átpörgettem az agyamon minden eddigi ismeretemet, majd legyintettem, hiszem a program files mappából minden parancsikont elő lehet húzni, ha szükség van rájuk. A csodás Avast vírusirtó és rosszaság  kereső programot sebesen eltávolítottam és felraktam a helyére egy Nod32-t. Sebtiben el is indítottam, hátha talál valamit.

A keresés közben a padló és a fal illesztése felől zörgést hallottunk, mintha valami rágná a tapétát. Hölgy társaságom káromkodva reagált, majd meglátta az éppen előbújó cserebogarat. A Nod32 ebben a pillanatban talált egy kártevőt a gépen. Nem tudtam, hogy ennyire jó.

Amikor a medence mellett eszed a frissen kiszállított pizzát, eszedbe nem jut, hogy van az életnek rossz oldala is!