Szerdán 11 óra 45 perc körül kaptam a hívást, alig 40 perccel a második interjú után arról, hogy felvettek. A tőlem megszokott módon örültem, tehát válaszként egy egyszerű és diplomatikus rendbent adtam. A vonal túlsó oldaláról hallottam a várakozást, hogy mikor kezdek el ujjongani a metró megállóban, vagy hevesen köszöngetni a lehetőséget. Erre rájöttem, benyögtem egy vidámnak tűnő szupert, a hívó fél folytatta a mondókáját. Nem éreztem szükségét annak, hogy visongva örüljek és/vagy hálálkodva köszöngessem a lehetőséget. Egyrészt szerintem ez hülyeség, hiszen nem szívességet tesznek azzal, hogy felvesznek egy munkára, másrészt nem vagyok ilyen. A második interjú egyébként ugyanaz volt, mint az első, csak egy harmadik ember kérdezősködött.
Pénteken reggel mentem aláírni a papírokat, ekkor vezettek be a munka rejtelmeibe. Utóbbi a szokásos volt, finoman befenyítettek, hogy dolgozni kell, mert figyelnek, jól ki leszek baszva, ha nem végzem a munkám. Valamint kommunikálni kell a vevővel. Egyik fülemen be, a másikon ki, hostként eleget foglalkoztam emberekkel, tudom, hogy mit kell csinálni, nem véletlenül tanulok kommunikáció szakon. Ilyenkor meglep és elkezd érdekleni, hogy egy ilyen munkakörnél miért kell elmondani ezeket a dolgokat?#517 - Fel van véve
Voltam az APEH-ban is, ahol mérhetetlen módon felidegesítettek, mert nyomorult az egész szervezet. A magyar adózási rendszerrel együtt, amiben vannak segítőnek szánt elképzelések (start kártya), de nincsenek normálisan átgondolva. Nem is kezdek el dobálózni, mindenki tudja, hogy miről beszélek.
