Valamikor márciusban jelent meg a sokak által utált McDonald's-ban két ámerikai szendvics. Akkor ki is próbáltam a New Yorkot, mert abban nincsen paradicsom karika, tehát emberi fogyasztásra alkalmas. Kb. 100 forinttal drágább a menü, mint bármelyik MCMenü (TM), de a szendvics jóval nagyobb a többinél. Nem mellesleg a zsemle is más, talán kukoricás és a szendvicsben sem csak egyféle zöldség van. Hihetetlenül jót ettem belőle és nem is kellett a szuperszájz hozzá. Azóta kapható két új szendvics is, a nyugati partról (LA és Frisco), amiket kénytelen leszek sürgősen kipróbálni, mert már vagy másfél  két napja hamburgerezhetnékem van.

Emellett, amióta beköszöntött a jó idő, rám tört a süthetnék is. Naponta legalább háromszor tör rám, hogy most úgy kimennék az udvarra/teraszra és sütnék egy kis (3 kg) húst mindenféle állatokból. Elsősorban marhát sütnék, de most kedvet kaptam a bárány bordához is. Vagy a rövid karajhoz. Szárnyast roston sütni nem szeretek, arra ott van a tárcsa, az olajba sört öntünk. Sört is innék, de a TESCÓból, ahogy már említettem eltűnt a Gösser Ice. Szerencsére a Soproni továbbra is tökéletes minőséget szállítja az ízlelő bimbóimnak. De roston sütő nélkül (anyukám virágtartóvá alakította és babot vetett bele...) nem is tudok sütni, venni kell egyet sürgősen. Bár az előttünk álló két hétvégén nem is lesz rá szükség.