Meg fogom tenni, mert az okosok azt mondják, hogy ezt kell tenni. Belegondolva igazuk van, mert ha nincs szem előtt minden olyan dolog, ami rá emlékeztet, akkor sokkal könnyebb lesz minden. Csak az a baj, hogy nehéz lesz berakni egy dobozba az egész szobámat. Talán a bútorok nem számítanak ilyenkor. Emellett nem kevés bit-et fogok kikarcolni DVD-re, hogy ott se lássam. Erről jut eszembe, hogy neki is ki kell írnom millió zenét lemezre. Kár, hogy nincs egy darab DVD-m sem. Rengeteg üres hely szabadul fel a szobámban, a szekrényekben, ahová nem tudok mit rakni, mert nincs mit odaraknom. Pont úgy érzek, mint ezek a szekrények az üres és teli fiókokkal. Sajnálom, hogy nem ébredtem hamarabb, de ez van, a dolgok így alakultak. Nagyon rövid időn belül jó lesz minden. Hónapok múlva majd barátként fogok ránézni, csak a jó fog eszembe jutni. (A vicces, hogy ezek a gondolatok most reménnyel töltenek el.) Haladjunk tovább, mert nincs más, csak a jövő.