Így két nappal az utolsó nap előtt elgondolkoztam, hogy mégis mit fogok csinálni az utolsó éjszakán. Aztán rájöttem, hogy nem tudom, semmi tervem. Ekkor kezdtem el gondolkozni, amiben az elfogyasztott két feles Jim Beam is sokat akart segíteni. Rájöttem, hogy rengeteg lehetőségem van, több emberrel is kellene beszélnem, hogy megoldódjon ez a probléma. Tervek is megfogalmazódtak bennem, némelyik egész vicces volt akkor.

A  terv: Kibontom végre a Black Labelt, veszek hozzá kólát és egymagamban megiszom. Elkezdem este 8-kor, 10-re végzek és másnap éktelen fejfással ébredek valamikor.

B  terv: Csak a fél üveggel iszom meg 10-ig, így éjfélkor még tudok koccintani pezsgővel (Asti powaaaaaaa), megiszok három pohárral és úgy fekszek az ágyba.

C  terv: Félrészegen odamegyek.

D  terv: Beszélek a barátaimmal, hogy mit kellene mókolni.

Lássuk a tervek elemzését.

A terv: Nem egy kifejezetten szilveszteri hangulatot ábrázoló elmélet, sok értelme nincs is, de legalább kiesne jó pár óra, amikor nem járt az agyam mindenen.

B  terv: A pezsgő miatt olyat aludnék, mint már régen, de előtte letargiába zuhannék, másnap fájna a fejem. Nem sokkal jobb, mint az A terv.

C  terv: Értelme nincs. Egyrészt ritkán járnak a járművek, másrészt nem tudom, hogy mikor végez. Na meg ittasan nem biztos, hogy pozitív benyomást tudnék tenni a helyzetre.

D terv: Valószínűleg ez lesz. Az alkohol menyisége nem lesz csekélyebb, de legalább társaságban leszek, nem lesz időm agyalni.