Tegnap este már készítettem magam a mai napra, mikor érkezett a hívás, hogy többet nem kell mennem. Egy gyenge, meglepődött okét nyögtem a telefonba, majd megbeszéltük, hogy ma 14:00-ra megyek a Paskál fürdőhöz leadni a csodálatos egyen pólót.Erre is azt mondtam, hogy oké, mert más nem jutott az eszembe, majd folytattam a Prince of Persiát. Miután azt meguntam - nem volt túl nehéz - közöltem a tényt a családdal, akik csak néztek. Bennük sem tombolt az öröm, de hát mit tehetünk. Azon kívül, hogy anyum barátja ma felhívta a cég ügyvezetőjét, hogy akkor most mi van? Mert nagyon kellett a munkaerő, velem sem volt baj, mi van most? Mindenki beszélt telefonon mindenkivel, fél óra alatt annyi hívást kaptam, mint máskor egy hét alatt, majd abban maradtunk, hogy a Paskál fürdős pályafutásom befejeződik. Pedig jó kis fürdő az. A lényeg a kis jelzőn van, így nem szakad meg az ember, a diákmunkásokkal jól lehet szórakozni és már biztonsági őrök nagy részét is ismerem.

De egy új karrier veszi kezdetét a Csepeli strandon, aminek a területe eszméletlenül nagy, de a népek többsége úgyis a medencék köré csoportosul, így a takarítás is ott lesz. A héten Csütörtökön és Pénteken leszek ott egész nap, minden bizonnyal nyitásól zárásig, 10-12 órát. A jövő heti beosztás még nem tiszta, azt majd a héten beszéljük meg, de lehet, hogy zárásra megyek esti takarításra. Ehhez már most nincs kedvem, mert ilyenkor tényleg kell dolgozni, mászni a földön, turkálni a bokrokban, összekaparni a cigi csikkeket, komolyabban felmosni. Nem mellesleg már csajok sincsenek bikiniben, akiket figyelemmel lehet tartani, nehogy szemeteljenek. Másrészt este szoktunk edzeni járni, amit így át kell tenni nappalra, amikor csak egyedül megyek, így mellezni sem tudok olyan jól. A megoldás az lesz, hogy erőltetem a nappali melót, mert az jobb.