Szépen lassan, de beköltözünk a lakásba. Az első két hét a szinte megállás nélküli bútorszereléssel telt, ami rengeteg port vonz magával. Ezen porszemek többsége, ha körbetekintek a szobámon, akkor nálam helyezkedik el. Biztosan azért, mert ez a szoba lett leghamarabb "készen". Az idézőjel azért kell, mert egy teljesen üres lakásba a beköltözés nem zökkenőmentes és nem egyszerű. Az áráról inkább ne is beszéljünk. Hiába vannak összeszerelve a fő bútorok, készült el a konyha és a gardrób, ha apróságok még hiányoznak. Például anyumék szobája jelenleg egy ágyból, egy szekrényből, egy vasaló állványból és sok dobozból áll. A dolgozó szobáról nem ejtenék szót, mer ott jelenleg több a doboz, mint a használható tér. Nálam még hiányzik jó néhány polc a falról, a házimozi rendes beszerelése, függönyök, meg egy rongy a padlóra, hogy valami gyűjtse ezt a rengeteg port.
Szerencsére a szobám felett lévő lakás teraszának a szigetelése nem jó. Azaz rossz. Magyarán nem végzi el a nevében foglaltatott feladatot. Röviden: b*szik szigetelni! Ezt szerencsére már az első héten megtudtuk, amikor két napig esett az eső, és a második nap közepe táján kellemes kis átvizesedések jelentek meg a plafonon. Szóltunk is az illetékes hatóságnak, hogy tán csináljanak valamit, mert ez így nem jó. Két nap múlva jöttek, fotóztak és távoztak azzal a kijelentéssel, hogy ott még nem lakik senki. Micsoda mázli, így gyorsan ki lehet javítani. Vagy legalább megnézni, hogy mi a hogy mi lehet baj. Talán megnézték, mert marhára kopácsoltak felettünk, de a hamar megérkező, majd napokig csendesen eső eső csak kikezdte azt, amit ott ki lehet kezdeni, és egy kb. 1 m2-es területű téglalapot kezdett kirajzolni a plafonomra, a két ablak fölé. Mondom ez így nem jó, de esőben ők sem tudnak tenni semmit, majd ha eláll, megcsinálják. Erre beköltöztek oda. Ezáltal az ügy még viccesebb lett, mert az új lakó, vadiúj teraszát kell szétverni és újra megcsinálni, hogy én ne ázzak be.A hangok alapján valamit nagyon faragnak fölöttem.
