Szerdán Szervez II. előadáson megtudtuk a nagyon tisztelt és hirtelenjében megkedvelt oktató úrtól, hogy Ő nem félrebeszél, hanem asszociatív gondolkodású. Végül is tényleg így van, de szerintem csak beszél mindenről, jegyzetelni lehetetlen. Kész szerencse, hogy használ kivetítőt. Ja igen. Azért kedveltük meg, mert kijelentette, hogy lesz jelenléti ív az előadásokon is, illetve erősen fogja figyelni az arcokat. Teszi ezt egyrészt azért, hogy járjon a neves nebuló az izgalmakkal teli előadásra, másrészt pedig, ha ott vagyok minden, akkor vagy nem kell megírnom az aláírás zh-t, tehát mehetek vizsgázni, vagy meg kell írnom, de vizsgán egy jeggyel jobbat kapok. Ez utóbbi verzió nagyon jól hangzik, jobban, mint az első. Persze mindenkiben felmerülhet, hogy ez fair? Hát nem nagyon, de aki vizsgán tudni fogja az anyagot, az úgyis megkapja a jó jegyet. Ha nem tud, akkor teljesen mindegy, hogy bejárt előadásra vagy sem, úgyis kivágja. Szerintem jó ez így.
Délután Gépész I. gyakorlat volt, ahol a fizika izgalmas mélységeibe másztunk bele. Számoltunk nyomatékot, sebességet és teljesítményt. Természetesen ezt sem fogom hasznosítani a szakmámban, mert ha valami ilyesfélét kell csinálni, akkor felveszek egy szakembert, aki ehhez ért, kiszámolja a dolgokat, elmondja, hogy miért kell úgy csinálni ahogy, és én megcsináltatom azokkal, akik ehhez értenek. Inkább azt tanítanák, hogy hogyan kell kiválasztani a megfelelő embert, hogyan kommunikáljunk velük, hogyan üljünk a légkondicionált irodánkban, és ehhez hasonló dolgok.