Itt a keddi nap beszámolója következne. De nem jön, kihagyom az elmúlt hetet, írok másról. mondjuk erről az igen szépre sikerült hétvégéről. a szépsége a Nap sütésében keresendő, ami sütött. Az évszakhoz képest meglepően nagyon. Ezáltal a minket körülvevő légtömeg hőmérséklete is felmelegedett, az ember egy szál pulóverben rohangálhatott az utcán. Mindezt a tél közepén. Globális felmelegedés? Éghajlatváltozás? Ugyan már! Tehát sütött a Nap, mindenkinek jó kedve volt, előjöttek a motorosok, a szép lányok. Meg felolvadt a fagyott föld is, ezáltal sártengerré változott minden.. (Most néznek ám azok, akik itt arról akartak olvasni, hogy mennyi csajt figyeltem meg, és azok hogyan néztek ki.) Az udvarunkban van egy 2 méter hosszú autókeréknyom, egy fékezés nyoma, és több mélyedés. Az utcában minden tiszta sár. A mamáméknál nem lehetett bejutni a tanyához, mert az út sík víz volt. De ez az állapot nem marad így sokáig, mert visszatérnek a kemény, zord idők. Olyan idők, ahol nincsenek vidáman csicsergő madarak, mert mindent elvitte a madárinfluenza. Nincsenek állatok, mert elpusztultak a madaraktól. Csak a növények vannak, és a mikroorganizmusok, amikből új, tökéletesebb élet lesz.