November hónap második napja számomra elég mozgalmasra sikerült, ami egy cseppet sem probléma. Reggel 9 tájt keltem, ekkor édesanyám azzal fogadott, hogy az ülőgarnitúránkat ki kell vinni a házból, festék- és lakkmentesíteni a karfákat, lefesteni, lelakkozni őket, majd másnap visszahozni őket. Az ötletért annyira nem rajongtam, de a feladatot Daxter segítségével elkezdtük végrehajtani. Első lépésként nitro hígítóval próbálkoztunk, de nagyon lassan haladtunk. Ekkor eszembe ötlött, hogy csiszolópapírral valószínűleg sokkal gyorsabban haladnánk. Igazam lett. Ezzel megvoltunk. A festést, egy ehhez a művelethez sokkal jobban értő személy végezte el. A lakkozás maradt rám, amit nemsokára véghez fogok vinni.

Délután konditeremben voltunk, fizetni is szerettünk volna, de nem találtunk a helyszínen semmiféle illetékes személyt, így ez elmaradt. Ez egyrészt jó, mert így megmarad az ember pénze, másrészt rossz, mert azt a pénzt szívesen elkölti, mondjuk egy DVD-re, ami nem más, mint az Equilibrium, ami a TESCO-ban alig 990 HuF-ért megvásárolható, magyar dts hanggal. Aki teheti, vegye meg, mert a film nagyon jó, a borítón ez áll: "Olyan, mint a Mátrix, csak jobb." Ezzel nem hazudnak nagyot. Ha a Mátrix nem lenne, ezért a filmért rajonganának millióan. De tudjuk, az életben nincsen "ha".

Este bementünk a városba és nagyon szomorúan tapasztaltuk, hogy az őszi szünet közepén minden üres, a városban szinte csak és kizárólag a rendőröket láttuk. Ahol lehet biliárdozni, ott foci ment a kivetítőn, mikor másodszor visszamentünk, ezt kicsit hangosan meg is jegyeztük, hogyaszondja: "Mégis ki nézi a focit?" "Most én például nézem." "Akkor neked vetítik, ugye?" Ezen pár mondat alatt, mindenki minket nézett, némileg szúrós tekintettel. Éjfél után mindannyian hazamentünk, mert abszolút nem volt semmi.